Járulékváltozások és számlázást érintő változások jöhetnek jövőre

Budapest, 2019. november 12., kedd (MTI) – Négy járulékfajta olvad a társadalombiztosítási járulékba jövő július 1-jétől a Pénzügyminisztérium által benyújtott  törvényjavaslat szerint; ugyancsak július 1-től minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség; továbbá a gyermekes családok számára még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.
A jelentős bürokratikus tehercsökkentés mellett több adócsökkentést is hoz az új, egységes járuléktörvény. A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-től a minimálbér után.

Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket csak a 15 százalékos szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.
Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi kedvezmény.

A tárca közleménye szerint 2020-ban minden idők legmagasabb összegét, 380 milliárd forintot hagy a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növeli a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.

Az Országgyűlés a családvédelmi akcióterv keretében már tavasszal elfogadta azt is, hogy 2020. január 1-től szja-mentességet kapnak a legalább négygyermekes édesanyák.

Jövőre gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni, amely a gazdaságfehérítésén túl biztosítja azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások áfabevallási tervezetét. Az adóhivatal jelenleg csak a 100 ezer forintos áfaösszeget elérő számlák adatait látja online, 2020. július 1-től viszont már a belföldi áfaalanyok részére kiállított számlákat is, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállítottakat is.

A PM hangsúlyozta, hogy az online számlarendszer a piaci elemzők értékelése szerint is bevált, számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának. Az online számlázás bevezetésének jelentős szerepe volt abban is, hogy 2018-ra 10 százalék alá csökkent az áfa-elkerülés mértéke Magyarországon.
Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az adóhivatal kockázatelemzői a jövőben gyakorlatilag minden számlát látnak majd, így a költségvetés további bevétel-növekedéssel, a tisztességes adófizetők pedig tiszta piaci versennyel számolhatnak.

Két további intézkedés is segíti jövőre a gazdaság fehérítését. 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az áfamentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.

A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is.

Forrás: MTI

Megjelent a magyar kormány Brexittel kapcsolatos tájékoztatója

A kormány európai uniós portálján közzétételre került a Brexittel kapcsolatos tájékoztató, amely egyaránt foglalkozik, azzal, hogy milyen változásokat jelent ha az Egyesült Királyság megállapodással vagy a nélkül lép ki az EU-ból.

A tájékoztató minden vállalatra nézve tartalmazhat hasznos tudnivalókat, azoknak a vállalkozásoknak akiknek aktív gazdasági kapcsolatuk van az Egyesült Királysággal kifejezetten ajánljuk az alapos áttanulmányozást, hogy minkét eshetőségre fel tudjanak készülni.

A Brexit módja, vagyis hogy az megállapodással vagy a nélkül történik jelentős változásokat eredményezhet az adózási kérdésekben is, mint például a vámeljárások lehetősége. A tájékoztató ezekkel is foglakozik.

A vállalatokon kívül több egyéb információ is elérhető az oldalon.

A tájékoztató ide kattintva olvasható.

Visszamenőlegesen is érvényesíthető a személyi kedvezmény

A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint akár meg is duplázódhat a személyi adókedvezményt igénybevevők száma. Idéntől ugyanis az évi 89.400 forintos adókedvezmény már számos női- és férfibetegség után is jár. Az újonnan bekerült betegségcsoportokat érintő adókedvezményt akár öt évre visszamenőleg is lehet érvényesíteni – jelentette be Izer Norbert.

Az adóügyekért felelős államtitkár emlékeztetett, hogy adókedvezmény jár azoknak, akik rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek és azoknak is, akik olyan betegségben szenvednek, amelyet az erről szóló, 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet felsorol. A jogszabályba 2019. január 1-től az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák, a petefészekrábetegségek és a férfi nemi szervek leggyakoribb daganatos megbetegedései is bekerültek.

Elmondta, hogy a kedvezmény összege az év első napján érvényes havi minimálbér öt százaléka, amely a személyi jövedelemadóból levonható. A havi 7.450 forint levonását érdemes már az adóelőleg megállapításakor, a munkáltatónál nyilatkozattal kérni, így akár még a januári fizetés is magasabb lehet – javasolta Izer Norbert, hozzátéve, hogy az összeg ennek elmulasztása esetén sem veszik el, hiszen a személyijövedelemadó-bevallásban, egy összegben is érvényesíthető.

A szabályozás egyértelmű – magyarázta a személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezését az államtitkár – akik régebb óta szenvednek a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében, és nem kérték a kedvezményt, azt orvosi igazolás birtokában utólag is igényelhetik. Ugyanez a jog megilleti a kormányrendeletbe újonnan bekerült betegségcsoportok érintettjeit is – szögezte le Izer Norbert. Értelemszerűen csak akkor, ha a betegség már az elmúlt évben, vagy években is fennállt, és ez a tény szerepel az orvos által kiállított igazoláson is – tette hozzá.

Az igazolás – melyet szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állít ki – az adókedvezmény igénybevételének elengedhetetlen feltétele.

A bevallási adatok tanúsága szerint egyre többen tudnak az adókedvezményről. Míg 2010-ben 69 ezren vették igénybe a személyi kedvezményt, addig 2017-ben 217 ezren. Tekintettel arra, hogy endometriózisban becslések alapján akár 200 ezer nő is érintett lehet, idén akár kétszeresére is nőhet az adókedvezményt igénybe vevők száma.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Adóelőleg-nyilatkozatok 2019

Adóelőleg nyilatkozat költségekről 2019-WORD

Adóelőleg nyilatkozat költségekről 2019-PDF

Családi kedvezmény nyilatkozat 2019-WORD

Családi kedvezmény nyilatkozat 2019-PDF

Első házasok kedvezménye nyilatkozat 2019-WORD

Első házasok kedvezménye nyilatkozat 2019-PDF

Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata 2019-WORD

Külföldi illetőségű magánszemély nyilatkozata 2019-PDF

Személyi kedvezmény nyilatkozat 2019-WORD

Személyi kedvezmény nyilatkozat 2019-PDF

Minimálbér 2019

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34.260 forint, napibér alkalmazása esetén 6.860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő
teljesítése esetén 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 195.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44.830 forint, napibér alkalmazása esetén 8.970 forint, órabér alkalmazása esetén 1.121 forint.

Forrás: Magyar Közlöny 2018. évi 217. szám.

Tizenkétmillió forintra nőhet a legkisebb vállalkozások áfamentessége

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az MTI-nek nyilatkozva.

A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál – tette hozzá.

A miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy 2017-től a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kormány az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.

A bevételi értékhatár emelése a katát választó kisvállalkozások – az eddig is minimálisnak tekinthető – adóadminisztrációját tovább csökkenti – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Mint mondta: a 12 millió forintos alanyi áfamentesség ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kell áfabevallást kitölteniük, vagyis egy évben egy alkalommal, 10-15 perc alatt letudhatják a hatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket – magyarázta a tárcavezető. Varga Mihály szerint uniószerte is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók ügyfélbarát és egyszerűsített adózása.

A kormány célja az, hogy egységes és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást biztosítson a legkisebb vállalkozásoknak, mindez összecseng a legnagyobb ügyfélkörrel bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek javaslatával is, amelyet a szeptemberi Adó-Tanácskozáson fogalmaztak meg a szakemberek – jelentette ki Varga Mihály.

Forrás: MTI

A cégek adminisztrációs terheinek csökkentését tervezi a PM

A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a kormány az adóadminisztrációs terhek csökkentését tervezi – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára Budapesten pénteken.

Az államtitkár az első Adótanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz hasonló könnyítést kívánnak életbe léptetni a cégek számára, mint amit a magánszemélyek tapasztalhattak, amikor 5 millió adóbevallás elkészítését átvállalta az adóhatóság.

Egy közepes magyar vállalat évente 277 órát fordít az adminisztrációs kötelezettségek ellátására – jegyezte meg a Világbank felmérésére hivatkozva. Szerinte ez az idő jelentősen lerövidíthető lenne. A vállalkozásoknak 60 adónem változásait kell nyomon követniük, ezek számát is csökkenteni kívánja a PM – hangsúlyozta az államtitkár.

A tanácskozásra meghívott adószakemberek – nemzetközi adótanácsadó cégek munkatársai és a kisebb vállalkozások adóügyeit ismerő szakemberek – előzetesen elküldött felvetéseiből Izer Norbert szerint kiderül, hogy sok témában a szakma és a minisztérium egyformán gondolkodik. Példaként az adminisztrációs terhek csökkentését és az adónemek számának mérséklését emelte ki. Érkezett konkrét javaslat is például a népegészségügyi termékadó eltörlésére – emelte ki az államtitkár.

Az eltörlésnél figyelembe kell venni, hogy milyen költségvetési hatása van egy adónemnek – hangsúlyozta az államtitkár. Arra is kitért, hogy egyes adónemeknél nem is a bevétel nagysága, hanem például a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatása a lényeg.

Érdekes felvetésként az adótanácsadóktól érkezett javaslatok közül az államtitkár az adóelőleg feltöltési kötelezettség eltörlését emelte ki. Szerinte erről az elképzelésről is lehet tárgyalni, ugyanakkor miután több száz milliárd forintos költségvetési hatása lenne a lépésnek, az időzítés fontos kérdés.

Az adószakemberek Izer Norbert szerint az egyablakos rendszer kiterjesztését jó iránynak tartják, támogatják, hogy “az adóhatóságon keresztül történjen minden intézkedés”. Közérthető szabályokat javasol továbbá az adószakma, ami elfogadható a kormány szempontjából – mondta az államtitkár utalva arra, hogy ez ügyben már történtek is lépések a jó irányba.

Ami a digitalizációval kapcsolatos teendőket illeti, a tanácskozás keretében a minisztérium ismerteti a résztvevőkkel az elképzeléseit és visszajelzéseket is vár – ecsetelte az államtitkár.

A tárca ugyanakkor számít a szakma visszajelzéseire a nemzetközi cégcsoportok adóelkerülésének visszaszorítására vonatkozó szabályozás magyar jogrendszerbe történő átültetésekor – tette hozzá.

A következő Adótanácskozásról az államtitkár annyit mondott, hogy a párbeszéd folytatását tervezik, de konkrét időpontot nem árult el a találkozások menetrendjéről.

Forrás: MTI

Új hitelprogram 60 milliárdos keretösszeggel kkv-k technológiai korszerűsítésére

Majdnem 60 milliárd forintos keretösszeggel megjelent a “Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelprogram” a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

A hazai vállalkozások szeptember 10-től igényelhetik a hitelt az MFB Pontokon keresztül.

A program célja a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése, hogy a vállalkozásoknak olyan finanszírozási segítséget nyújtson, amely lehetőséget teremt korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztésre. A támogatott beruházásoknak olyan fejlesztést kell eredményezniük, ami javítja a vállalkozások technológiai felkészültségét, pénzügyi szempontból életképes és jövedelemtermelő – emelte ki az államtitkár.

Hangsúlyozta: a hitelprogram középpontjában az egyszerű, gyors átfutású, kis összegű beruházások támogatása áll, amely számos vállalkozás számára nyújthat megoldást fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Az elnyerhető kölcsön összege 1-50 millió forint, amely tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordítható.

A hitel futamidejét a leghosszabb maximális amortizációs idővel rendelkező eszközhöz tartozó futamidő alkalmazásával szükséges meghatározni, a kamat 0 százalék/év – ismertette az államtitkár. Hitelkérelmek benyújtására 2018. szeptember 10-től van lehetősége a fejleszteni kívánó vállalkozásoknak. Bővebben a www.mfbpont.hu és a www.palyazat.gov.huoldalon informálódhatnak az érdeklődők.

Forrás: MTI

Újabb hatmilliárd forint munkahelyteremtésre

Hatmilliárd forintból idén már második alkalommal hirdeti meg a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására kiírt programját – jelentette be Varga Mihály.

A pénzügyminiszter elmondta: a pályázat a kormány gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseivel összhangban a kkv-szektor versenyképességének növelését támogatja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások segítésével, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaságok megerősítéséhez, a területi kohézió erősítéséhez és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásához is. A támogatási keretösszegből megközelítőleg 600 kkv-nál mintegy 3 ezer új munkahely jöhet létre és több ezer megőrizhető – tette hozzá Varga Mihály.

A tárcavezető elmondta, a központi programban a jelenlegi munkaerőpiaci helyzethez igazodva emelkedtek a kiegészítő támogatási összegek, továbbá egy újabb hátrányos helyzetű célcsoport – a hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nők – foglalkoztatásának kiemelt támogatását is elősegíti a program.

A munkahelyteremtő támogatás regionális beruházási támogatás jogcímen vagy csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható, melynek mértéke új munkahelyenként 1,5 millió forint lehet – tájékoztatott a miniszter. Ezen felül a pályázók kiegészítő támogatásként kiközvetített álláskereső foglalkoztatása esetén új munkahelyenként további 700 ezer, amennyiben az elmúlt 12 hónap alatt kizárólag közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott álláskereső személy felvételét vállalják, új munkahelyenként további 1,5 millió, amennyiben pedig a beruházás befejezését követően hatodik életévét be nem töltött gyermekét saját háztartásában nevelő nő foglalkoztatását vállalják a pályázók, új munkahelyenként további 1,5 millió forint támogatást kaphatnak – tette hozzá.

Az említett három kiegészítő támogatáson felül a pályázók, amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást, akkor új munkahelyenként még további 400 ezer forint támogatást kaphatnak, így új munkahelyenként a vállalatok akár 3,4 millió Ft összegű támogatásban is részesülhetnek. A munkáltatónak a 2 éves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a beruházás befejezésétől számított 3 évig folyamatosan fenntartja és működteti az érintett térségben.

Varga Mihály kiemelte, az aktuális pályázati felhívás keretében a KKV-k továbbra is új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, illetve a támogatási összeget ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják (tárgyi eszközökhöz, épületekhez kapcsolódóan). A munkaerő-piaci program pályázati időszaka 2018. július 23-tól 2018. szeptember 10-ig tart. A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti kormányhivatal foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást.

Forrás: Pénzügyminisztérium

Elindult a regisztráció az Online Számla rendszerben

A július elsejétől kötelező számlaadat-szolgáltatáshoz regisztrálnia kell mindenkinek, aki belföldi adóalanyok számára legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlát állít ki akár számlázó programmal, akár számlatömbben. A NAV Online Számla felületén a mostantól elvégezhető regisztrációhoz ügyfélkapus hozzáférésre van szükség.

Függetlenül attól, hogy a számlát számlázó programmal vagy kézzel állítja ki valaki, mindenképpen regisztrálnia kell a NAV Online Számla rendszerében, hogy az adatszolgáltatást el lehessen végezni. Mostantól elérhető a regisztrációs felület: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio. A regisztrációt annak kell elvégeznie, aki az adott vállalkozás nevében a NAV előtt törvényes képviselőként vagy állandó meghatalmazottként eljárhat.

A NAV Online Számla aloldaláról két kattintással az Ügyfélkapu bejelentkezési oldalára érkezik az, aki a vállalkozást képviseli, és aki sikeres azonosítás után megkezdheti a regisztrációt. Ennek eredményeként, a regisztrációt végző személyéhez kapcsoltan létrejön egy elsődleges felhasználó, aki az adott adózó ügyeiben a webes felületen teljes körű intézkedési joggal rendelkezik.

A számlázó programmal történő adatküldéshez az úgynevezett technikai felhasználót is létre kell hozni, amihez egy jelszó megadása, illetve a jogosultsági szint beállítása szükséges. Ez biztosítja azt, hogy az adatszolgáltató számlázó programja a számlák adatait emberi beavatkozás nélkül, időben és szabályosan továbbíthassa a NAV-hoz. A technikai felhasználó regisztrálása után lesznek hozzáférhetők a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges további technikai elemek (felhasználónév, xml aláírókulcs, cserekulcs).

Lehetőség van arra, hogy egy gazdálkodó szervezeten belül ne csak a törvényes képviselő férjen hozzá a rendszerhez. Létrehozhatók másodlagos felhasználók, akik jogosultságuknak megfelelően használhatják a rendszert. Ezeket a jogosultságokat az elsődleges felhasználó határozza meg számukra, például számlatömböt, azaz kézi számlát használó vállalkozások számláit feltölthetik; lekérdezéseket végezhetnek.

Regisztrálni július elseje után is lehet, de legkésőbb az első adatszolgáltatással érintett számla kiállításáig el kell végezni a műveletet. A korábbi,tesztrendszeri regisztráció nem elegendő, mert az csak a tesztelés lehetőségét biztosítja.

Videóbemutató: https://onlineszamla.nav.gov.hu/regisztracio/start

A rendszerről szóló információk, a regisztráció menetét bemutató leírás és videó, a gyakori kérdésekre adott válaszok a NAV honlapjáról elérhető Online Számla aloldalon találhatók: https://onlineszamla.nav.gov.huA regisztrációval kapcsolatban technikai segítség kérhető a NAV Infóvonalán (1819-es telefonszám, 7. menüpont, 2. almenüpont – Informatikai segítségnyújtás) vagy írásban a nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/levelkuldesfunkciónál a „Számlaadat-szolgáltatás, informatikai problémák” tárgy kiválasztásával.

Forrás: NAV